1. A helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörben nyújthat-e adományt, illetve támogatást alapítvány részére, a létesítő okiratban rögzített céljaira?

Az Áht. 41. § (2) bekezdése a központi alrendszerbe tartozó költségvetési szervek számára tilalmazza – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a támogatás, illetve adomány nyújtását az intézményi kiadási előirányzatok terhére. Az önkormányzati alrendszer költségvetési szervei tekintetében azonban ilyen tilalmat sem az Áht., sem az Ávr. , sem pedig az Mötv. nem határoz meg. Erre tekintettel, ha  a irányítási jogkört gyakorló helyi önkormányzat képviselő-testülete által alkotott rendelet, illetve a költségvetési szerv alapító okirata és egyéb szabályzatai sem támasztanak ezzel szemben akadályt, az önkormányzati alapítású költségvetési szervnek jogában áll adományt, illetve támogatást nyújtani alapítvány részére, a létesítő okiratban rögzített céljaira.

2. Részesülhet-e támogatásban a helyi önkormányzat képviselő-testületének tagja?

A helyi önkormányzat képviselő-testületének tagja nincs személyében kizárva a támogatásból, ezért csak akkor nem részesülhet támogatásban, ha az Áht) 48/B. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alá esik, tehát ha a támogatási döntést ő hozta, vagy a döntés-előkészítésben részt vett, illetve ha kizárt személlyel közös háztartásban élő hozzátartozó. A fentiekre tekintettel, amennyiben az önkormányzat képviselő-testülete hoz döntést a támogatásról, abban az esetben az önkormányzati képviselő a szavazatával a döntéshozatalban részt vesz, ezért álláspontom szerint az Áht. 48/B. § (1) bekezdés e) pontja alapján az olyan egyesület, amelyben a képviselő elnökségi tag, nem lehet a támogatás kedvezményezettje.

3. Lehetséges-e, hogy a költségvetési támogatások a támogatói okiratban meghatározott céltól eltérő célra kerüljenek felhasználásra, és ha igen, akkor ez milyen feltételekkel történhet meg?

Az Ávr. szabályai egyértelműen tilalmazzák, hogy a támogatási szerződésekben, illetve támogatói okiratokban a támogatott céltól akár azok módosításával el lehessen térni. Ennek oka, hogy támogatott cél megváltoztatása a szerződés tárgyának olyan mértékű módosítását jelentené, amely már a polgári jog szabályai szerint nem módosításnak, hanem új szerződés kötésének minősül. A főszabály alól egyetlen kivétel van: nem tekinthető a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének, támogatási céltól eltérő felhasználásának, ha a helyi önkormányzat kedvezményezett a fejlesztési, beruházási céllal nyújtott költségvetési támogatásból származó átmenetileg szabad pénzeszközt állampapír vásárlásával hasznosítja, feltéve, hogy a támogatási cél határidőben történő megvalósulását ez nem veszélyezteti. A helyi önkormányzat kedvezményezett az így elért hozamot, kamatbevételt kizárólag a támogatott tevékenységgel kapcsolatos kiadásokra használhatja fel.

4. Megállapítható-e az Ávr. 100. § (3) bekezdésében meghatározottaknál szigorúbb eljárásrend a támogatott tevékenység megvalósulásának ellenőrzésére?

Az Áht. és az Ávr. a költségvetési támogatások tekintetében csak garanciális jellegű szabályokat rögzít, a támogató tág mozgástérrel rendelkezik a feltételek támogatási szerződésben, támogatói okiratban való meghatározása, így az elszámolás módja, tartalma és az ellenőrzés tekintetében. Az Ávr. 76. § (1) bekezdés f) pontja alapján a támogatási szerződésben kell meghatározni a beszámolással – ideértve a beszámoló tartalmi elemeit is –, valamint az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat, ami lehetőséget biztosít a támogató számára egy komplexebb dokumentálási, beszámolási és ellenőrzési rend kialakítására, továbbá a támogatási szerződés keretében szigorúbb feltételek rögzítésére.

5. Ha visszafizetési kötelezettséget megállapítására több évnyi támogatásra visszamenőlegesen kerül sor, akkor az ügyleti kamat számításánál a támogatási szerződés megkötésekor, vagy a visszafizetési kötelezettség megállapításakor hatályos jogszabályi rendelkezést kell alkalmazni?

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban:Jat.) 15. § (1) bekezdése alapján a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. A Jat. 15. § (2) bekezdése kimondja továbbá, hogy a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint a megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell. Az ügyleti kamat számításánál tehát a jogviszony létrejöttekor, a támogatási szerződés megkötésekor hatályban lévő jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni, akkor is, ha az időközben hatályát vesztette.

6. A támogató a támogatási szerződést milyen esetekben jogosult egyoldalúan módosítani, valamint milyen esetekben van helye a támogatási szerződés kedvezményezett hátrányára történő módosításának?

A támogatási szerződést a támogató a kedvezményezett javára egyoldalúan módosíthatja. A támogatási szerződésnek a kedvezményezett hátrányára történő módosítására akkor van lehetőség, ha a támogatási szerződésben a felek ekként állapodtak meg, vagy ha a támogató általános szerződési feltételt alkalmaz, és az általános szerződési feltételben a támogató ezt kikötötte.